Tudatosság

Médiatudatosság

Az információ mennyiségének robbanásszerű növekedése, az online és mobil terjesztési platformok megsokszorozódása, a digitális kreatív tartalmak terjedése alapjaiban alakítják át a médiakörnyezetet és a médiahasználati szokásokat. A változás a társadalom minden rétegét érinti. Napjainkra a médiaműveltség kulcskompetenciává vált. Az egészségünkkel kapcsolatban kifejezetten fontos kompetenciáról van szó, hiszen e nélkül nem fogjuk látni a különbséget a hasznos, jó információ és a nem megfelelő, rossz információ között.

Hiszünk abban, hogy a holisztikus egészségkultúra nagyban hozzájárul egy társadalom jól-létéhez azáltal, hogy az egyes emberek egészségét és boldogságát hivatott fejleszteni.

A holisztikus egészség életstílusként történő kommunikációját hatástöbbszöröző erőnek tartjuk. Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt a kommunikáció minden területére. Hiszünk abban, hogy a jövő egészségügyi szakemberei az egészségnevelő feladataikat már azzal is el tudják látni, hogy holisztikusan egészséges életstílust folytatnak és ezt mások számára is láthatóvá teszik.

A 21. században saját magunk önkifejezése, például a holisztikusan egészséges életstílus, leginkább az online térben, a social médián keresztül valósul meg. A kétezres évek óta a közösségi hálózatok használata életmóddá vált nemcsak a fiatalok, de szinte minden korosztály számára, igaz, eltérő mértékkel. A szociális kapcsolatok jelentős részét hálózatokhoz kapcsolódva éljük meg, amely annak is tudható be, hogy a családtagok, rokonok, barátok más földrajzi helyen élnek. Az üzenet, kép, videó, egyéb információk küldése a közösségi hálózatokon keresztül történik, megadva azt a lehetőséget a közreműködőknek, hogy jelen legyenek egymás életében a távolság ellenére. (Potter, 2015.)

Az online közösségi térben zajló kommunikációs folyamatok sok esetben félreértésekhez, vélt sérelmekhez és ezáltal frusztrációhoz vezethetnek. Annak érdekében, hogy minimalizáljuk az online tér adta negatív hatásokat, de ugyanakkor erősítsük annak pozitív erejét, vizuális kommunikációs kurzusokat tartunk. A kurzus fő célja az volt, hogy a leendő egészségügyi szakembereknek a médiaműveltségét fejlesszük, hogy jobban tudják kiszűrni a hiteles információkat és magabiztosabban tudják majd propagálni az életstílusukat.

Az egyén egészségét holisztikusan, az embert a maga teljességében szemléljük. Az egészség tehát egy olyan állapot, ahol a testi, lelki, mentális és szociális tényezők folyamatosan egymásra hatnak és azok egyensúlyban vannak. Ha sérül valamelyik tényező, az hatást gyakorol a többi tényezőre is. Ebből arra következtethetünk, hogy az egészség egy dinamikusan változó állapot, nem pedig állandó, statikus. Így a holisztikus egészségi állapotban végbe mehet romlás és javulás is az egyén belső és külső környezetének változásainak köszönhetően. Egészségünk megőrzésére tehát egész életünk során kellő figyelmet kell, hogy fordítsunk és ennek egy eszköze az egészségtudatos magatartás.

Speedhouse szerint az egészség egyenlő azzal a képességgel, hogy az egyén megvalósítsa és kiaknázza a lehetőségeit. Mindenki a saját, benne rejlő lehetőségekkel élhet, ha persze rendelkezik a szükséges feltételekkel. A lehetőségeink után folyton információkért kutatunk. A 21. században a vizuális kommunikációs elemek hatásainak nap mint nap ki vagyunk téve. A média már-már tökéletesen használja a vizuális kommunikáció elemeit (reklámok, plakátok, filmek, …), hiszen ezen elemek segítségével bármilyen termék vagy szolgáltatás eladható a reklámok világában. Reklámokkal, plakátokkal, motivációs kisfilmekkel és videókkal hívja fel a média az emberek figyelmét az egészséges életvitelre. (Miklós, 1980,1995, Zombori 1995, Kepes, 1979.).

Annak érdekében, hogy ne vesszünk el ebben a töménytelen mennyiségű információban, melyet a média sugároz felénk, tapasztalatot, gyakorlatot és rálátást kell szereznünk, át kell vennünk az irányítást az információáradat felett. Ez jelenti a médiaműveltség lényegét. A mára kialakult egyezményes definíció szerint a médiaműveltség mindazon ismeretek és képességek összessége, amelyek lehetővé teszik a médiatartalomhoz való hozzáférést, a médiaüzenet megértését, a média és a médiatartalom kritikai szemléletű értékelését, és az aktív részvételt a nyilvános kommunikáció által nyújtott sokféle kontextusban. (EMMI, 2015)

Ennek a képességnek a fontossága elengedhetetlen a 21. században ahhoz, hogy a környezetből érkező folytonos impulzusok hatásait értelmezni, szűrni tudjuk.

Az egyéneknek rendelkezniük kell olyan készségekkel, amelyek segítségével különböző eszközökkel komplex információt tudnak előállítani, bemutatni és megérteni, valamint rendelkezniük kell az internetalapú szolgáltatásokhoz való hozzáférés, keresés és használat képességével. Az egyéneknek továbbá képesnek kell lenniük az információs társadalmi technológiák használata során támogatni a kritikus gondolkodást, a kreativitást és az innovációt. Az információs társadalmi technológiák használata megköveteli az elérhető információkhoz való kritikus és megfontolt hozzáállást és az interaktív média felelős használatát. A közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklődés kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokból szintén támogatja ezt a kompetenciát (European Parliament and the Council, 2006).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc − négy =